2015. január 5., hétfő

2014 nagy eseményei képekben (2. rész)

Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez az év a sok munka melett nem kevés váratlan eseménnyel is szolgált, plusz volt egy amolyan igazi "ami elromolhat, az el is romlik időszakunk", így nem csak blogot írni, de fotózni is elég kevés alkalom adódott, a nyárról például mindössze ennyi:



Bár ez kétségtelenül a nyár, és az egész év egyik legjelentősebb eseménye volt. Megérkeztek a kispipik a Sándor-tanyára. Mivel biogazdaság vagyunk, csak naposcsibét vehettünk, nekünk kellett fölnevelni őket. Az első héten három óránként keltünk hozzájuk éjszaka.

 
 
Októberre már szépen megnőttek.
 

 
 
Ősszel megvolt az első nyilvános rendezvényünk, pályázati beszámoló és... mondjuk, nyílt nap. Még elég szűk körben. De. Ahogy egy vendég megjegyezte: "ebből tíz év múlva fesztivál lesz".
 

 
 
Végül pedig az év utolsó heteiben megindult a tojástermelés, a karácsonyi sütiket már ebből sütöttük, és igen jól sikerültek.
 

 
Ez tényleg csak dióhéjnyi történés, volt még sok-sok egyéb is, leszedtük az almát, volt szépen zöldség, saláták, sárgarépa, hagyma, cukkíni és a többi, meg rengeteg tanulás és tapasztalatgyűjtés, jártunk a Rábcakapi Biokertészetben és a Zsámboki Biokertben, érdekes ismeretségeket és barátságokat kötöttünk, elindult a Tatai Piac és egyre többen érdeklődnek a Sándor-tanya, a biogazdálkodás és a termékeink iránt.
 
2014 jó év volt, jöhet 2015.
 
 
 
 

Remélem, idén azért lesz több bejegyzés is...

Imádtam írni ezt a blogot, meg az elődjét is. Amikor azt elkezdtem ez az egész még csak hobbi és álom volt, valamint gyermektelen voltam :-) . Ebből talán ki is derül, hogy miért tudtam olyan lelkesen és szívből írni, vezetni ezt az internetes naplót. Most látom csak, hogy az elmúlt két évben egy-egy bejegyzést voltam képes kipréselni magamból, ami éppen erről szólt. Hogy miért nem írok, pedig szeretnék. Kifogás, kifogás. Pedig mennyi, de mennyi írnivaló lenne. Jó lenne rögzíteni, hogy mikor mi történt, mit csináltunk, írhatnék az időjárásról, és mennyit, de mennyit a szakmáról. Cikkekről, könyvekről, tapasztalatokról. Talán fogok is...

Addig meg ismét fölpakolok ide pár fotót, hogy legalább ezek dokumentálják némileg a fejlődést.

Szóval, 2014 nagy eseményei képekben (1. rész)

Minden a metszéssel kezdődik úgy február tájékán.




Ekkor már duzzadnak a rügyek.

 


Idén volt előszőr komolyabb méretű zödségeskertünk, ebből itt látható néhány fokhagyma (ennyit sikerült megörökíteni, a fennmaradó időben csak vetettünk, vetettünk, vetettünk..).

 
 
 
A tavasz kicsit borongósan indult.
 
 
 
De a méhek azért dolgoztak - a beporzás igen nagy esemény egy gyümölcsös életében.
 
 
 
Lett krumpliföldünk, féltünk belevágni, sok volt a tanulság és a munka, lett némi krumpli, jövőre folytatás következik.
 
 
 
Fázós, borongós időben virágzott a szilva, a beporzás ezúttal elmaradt (ahogy a szilvaszedés, aszalás, szilvás polentatorta, szilvalekvár főzés is).
 

 
 
Hardcore palántanevelés zajlott a nappaliban, a konyhában, a járóka melett, a fürdőkád fölött, minden talpalatnyi helyen, ahová elegendő fény jutott - erre idén már profibb megoldást tervezünk. Többszáz palántát neveltünk a nem túl sok négyzetméteren (plusz a két emberpalánta ugye).
 
 
 
Amikor még csak a nyúl tojt a Sándor-tanyán.
 


Aztán beköszöntött a nyár (régi jó szokása szerint még tavasszal).



Az almafák pedig a váratlan melegben kábé három másodpercig virágoztak - ismét nem kis kihívás elé állítva a méhecskéket.


 
 
Mindeközben egyesek így ejtőztek, mialatt mi keményen dolgoztunk.